Végre tudjuk, miként kell megítélnünk azokat a jelenségeket, amelyek Nagy-Britanniában a popkulisszában igazán fontosak. Liam és Noel Gallagher az NME-ben tájékoztat arról, hogyan kell közelitenünk a terepet bitorló zenekarokhoz.
Elöljáróban ajánlatos tudomásul vennünk, hogy az egykori fenegyerek Liam ma is „cool as fuck”, és mint a lemezt kisérő, az interneten olvasható elektronikus sajtómappából már korábban megtudhattuuk tőle, az Oasis „még mindig a világ legfontosabb zenekara”.
Tehát minden rendben... lenne, ha nem mérgezné a légkört a sok kis szemét huszonéves, akik mindannyian a nagy elődökre hajaznak, és Morrissey-től visszafelé helyezkednek el a brit pop evolúcióban.
A Kaiser Chiefs „ostobaság, egy rossz Blur”. A Bloc Party úgy néz ki, mintha egy „diákoknak szóló vetélkedő tagjaiból állna”. Alex Kapranos (Franz Ferdinand), úgy jelenik meg a szinpadon és úgy énekel, mint „a Right Said Fred énekese egy Atkins-fogyókura után.” Az Amerikából a Királyságba importált Scissor Sisters „fodrászoknak való zene. „Én szórakoztatóbb vagyok, mint az a fasz” – így méri magát Liam Jake Shears-hoz, a Sisters énekeséhez.
Megkapja a magát a „heroinfejű” ex-Libertine Pete Doherty is. Gallagherék úgy osztják ki kábitószerhasználata miatt, mintha nem nevükhöz fűződne minden idők legnagyobb klasszikus kokain-albuma, az 1987-es Be Here Now.
A Keane Noel szerint teljes mértékben véglények gyülekezete: „Egy zenekarban a három legnagyobb fasz mindig az énekes, a billentyűs és a dobos. Kell ennél többet mondanom?”
www.oasisinet.com
2005. jún. 14. 19:58 | Profil | wan2
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.