05-11-14
Goran Bregovic - A Bregovic-misszió
Bregovic Budapesten, a Művészetek Palotájában. A WAN2 koncertbeszámolója.Ha már szétlôttük a világ legcsodálatosabb városait, aknát raktunk élettársunk küszöbe elé, kikapartuk a szomszéd kutyájának a szemét, és néhány vadállat öncélú, hatalmi törekvéseitôl feltüzelve lesbôl, több emelet magasságból megerôszakoltuk saját valónkat, nem maradt más hátra, mint szégyenkezve, teljes megbánást tanúsítva beismerjük: Jó nagy faszok voltunk! Goran Bregovic sokakkal ellentétben a komplex káosz idején is józanul gondolkodott: megmutatta, hogyan kell hátat fordítani és beolvasni a világot uraló gyûlöletnek.
Bregovic ismét a lehetô legjobb hangulatban igazolta, hogy csak is kizárólag a kreált közigazgatási határokon való skippeléshez szükséges útlevél; kulturális, etnikai határok nem léteznek, a zene és az általa kiváltott eufória, melyre születünk, házasodunk, meghalunk és temetünk, nem ismer el semmiféle mesterségesen felállított akadályt, a leguniverzálisabb kapcsolódási pont ember és ember között. Goran Bregovic mégsem válik a béketank kondukátorává, hiszen csak azzal foglalkozik, amivel egy hozzá hasonló attitûdû-stílusú zenésznek kell; a zenével. Sikeresen kinôve a Kusturica-filmek zeneszerzôje szerepbôl, Európa egyik legjobban képzett együttes-stábjával összeállva, ezúttal komoly – a Mûvészetek Palotája mint helyszín már nevében aláírja ezt –, mozgásönkontrollt megkövetelô koncerten mutatta meg az Európa Kulturális Fôvárosa címrôl álmodozó rajongóknak, mit is jelent fenntartások nélkül, minden allûrt félretéve örülni az olykor hányásszagú élet minden pillanatának. Jó tíz perc telt el, amíg a vonzóbbnál vonzóbb nôi vonós, valamint a tout-á-fait masculain kórus, kiegészülve a veresegyházi asszonytömörítés teljes énekskáláját három népnéniben redukáló folklórénekessel felkísérte az Undergroundból jól ismert rohamtempós fúvószenekar nézôk közötti karneválját. 
Nem sokkal a kíséret tombolását követôen, amikor már az összes hang széttörte volna az akusztika nem ismert korlátait, megérkezett fehér öltöny, tiszta szív felhozatalban, a vezérütemet adó énekes partnerrel kiegészülve maga a mester, hogy egy szimpla vezény(hang)szóval megnyissa a több mint két órán át tartó audiovizuális orgiát. Az élô elôadás az olyan számok is mint az Arizónai álmodozókból jól ismert, Iggy Pop nélkül elôadhatatlannak tartott Tv Screennek, vagy a Bregovic énekével kísért In the Deathcarnak, illetve a Cigányok idejében sorsszerûen megismétlôdô Ederlezinek is különleges, eddig ismeretlen színezetet adott, köszönhetôen a kipróbált zenekari harmóniának és a „vezéregyéniség” kreativitásának.
A koncertbe még a kultropomorf helyzet sem zavart be: a balkáni zenébe beavatatlan hallgató és a legképzettebb balkánfanatikus is alig bírt magával a Kalasnyikov végsô, enyhe magyar interpretációban – Juris! helyett Támadás! – közölt verziója hallatán. A baljós Underground Tango, a Tales And Songs From Weddings And Funerals albumról agyonhallgatott vagy éppen csak most beugró dalok mámorában már ugrottunk volna a balkonról, de a megállíthatatlan, mindent felborító, konzi-higgadt tombolást eredményezô, szívbôl jövô köszönettel viszonzott ráadás helyesen csak a lényegi üzenet megragadására adott lehetôséget; hallgassuk Goran Bregovicot! Ő tudja, szereti, élvezi.
Mi már nem biztos.
hol | hány | mennyi
Hely Mûvészetek Palotája
– Nemzeti Hangversenyterem,
Idô szeptember 7.
Nézôszám 1200
Jegyár 7000 Ft
szöveg: mct
2005. nov. 14. 12:00 | Cooltúrpláza | wan2
Még nincsenek hozzászólások.
Hozzászólnék
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.