07-12-22
LED ZEPPELIN - A léghajó aranykora
Tudtad, hogy…...A Led Zeppelin eredetileg New Yardbirds néven alakult: Jimmy Page-t a Yardbirds név alatt még szerzôdés kötötte egy skandináv turné erejéig, csak a tagok elfogytak mellôle. Page a Band Of Joy énekesét, Robert Plantet, és dobosát, John ’Bonzo’ Bonhamet, valamint John Paul Jones sessionzenészt vette maga mellé. A Led Zeppelin nevet végül Keith Moontól, a Who dobosától kapták.
...Eva von Zeppelinnek nem tetszett a zenekar neve és többször is megpróbált keresztbe tenni nekik. Egy alkalommal még névváltoztatásra is rábírta ôket, épp ezért volt lehetséges, hogy egy dániai koncert erejéig The Nobs néven lépjenek fel. Még ott is kevesen tudták, hogy a szó brit szlengben férfi nemi szervet jelent.
...A Zepnek valósággal ötödik tagjává vált Peter Grant, aki a klasszikus, könyörtelen rockmenedzser archetípusa lett. Kapcsolatait latba vetve a kezdetek kezdetén kibalhézott egy 200 ezer dolláros szerzôdést az Atlantic-kel, ekkora összegre új zenekar esetében korábban soha nem volt példa. Grant annyira gyûlölte a kalózlemezeket, hogy saját maga járta a lemezboltokat és elkobozta a talált példányokat, a koncerteken pedig figyelte és figyeltette a közönséget, hátha valakinél magnót talál.
...Page eredetileg Terry Reidet szerette volna az énekesi posztra, aki inkább Plantet ajánlotta maga helyett. Reid nem sokkal késôbb a Deep Purple-nek is nemet mondott, és ezzel a rocktörténelem egyik legnagyobb lúzerévé vált.
...Nem csak Jones, hanem Page is keresett sessionzenész volt még a Yardbirds elôtti idôkben (sôt: Page egy rövid ideig még festôiskolába is járt), egyes állítások szerint az 1963 és 1965 között készült brit rocklemezek kétharmadán játszik. Gitározott a Kinks, a Who és a Rolling Stones lemezein is. Jones többek között a Their Satanic… címû Stones albumon hallható, és már a Led Zep elôtt dolgozott Page-dzsel: a Little Games címû utolsó Yardbirds-lemezen.
...Led Zeppelin néven 1968. október 15-én debütáltak a Surrey Egyetemen, Guildfordban, az elsô amerikai koncert ugyanazon év december 26-án volt, Denverben.
...A tagok még a legelsô Zep lemez felvétele elôtt közremûködtek P.J. Proby Three Week Hero címû albumán, a Jim’s Blues-ban ráadásul mind a négyen hallhatóak.
...A debütalbumot 36 óra alatt vették fel: 1750 fontba került (a borítóval együtt), de a bevétele 1975-ben már meghaladta a 7 millió dollárt.
...Plant közremûködött a dalok komponálásában, de a neve nem szerepel a kreditek között, ugyanis ekkor még szólómûvészként szerzôdés kötötte a CBS-hez.
...Bonzo rendkívül hosszú dobverôket használt, amiket „fáknak” hívott.
...Már a második lemezt követôen koncertjeik hossza elérte a három órát, ami a hihetetlenül elnyújtott improvizációknak volt köszönhetô. Bonzo nem egyszer félórásra duzzasztotta a Moby Dick dobszólóját, a Dazed And Confused pedig idônként elérte a 60 percet is.
...A Led Zeppelin II-n hallható Ramble On szövegét a Gyûrûk Ura inspirálta. Robert Plant rajongója volt JRR Tolkiennek, akinek hatása még szembetûnôbb a negyedik albumon. Plant szívesen merített az északi mitológiákból – lásd pl. az Immigrant Songot.
...A Whole Lotta Love közepén hallható pszichedelikus hangkollázs úgy keletkezett, hogy Page és Eddie Kramer hangmérnök összevissza nyomogatott annyi gombot a keverôpulton, amennyit csak tudott.
...A zenekar már az elejétôl kezdve csak az albumokra koncentrált, a kislemezek kiadását megtiltotta. A hatáskörük az Egyesült Államokra nem terjedt ki, ahol a Whole Lotta Love a 4. helyig kúszott a listán. Szintén bojkottálták a tévéfellépéseket; Grant kijelentette, hogy aki látni akarja ôket, annak koncertre kell mennie.
...A hírhedt „cápa incidens” 1969. július 28-án történt Seattle-ben, az Edgewater Inn nevû szállodában, melynek az az érdekessége, hogy közvetlenül az ablakokból lehet horgászni.
A senki által nem cáfolt híresztelés szerint a tagok szexuális aktusra kényszerítettek egy groupie-t egy bizonyos tengeri állattal. Richard Cole turnémenedzser késôbb csupán annyiban korrigált, hogy a szóban forgó élôlény nem cápa volt. Az esetrôl késôbb Frank Zappa is megemlékezett The Mud Shark címû számában.
...A harmadik LP dalait részben egy Bron-Yr-Aur névre hallgató, a 8. században épült wales-i kunyhóban írták és rögzítették, melyben nem volt villany és víz (a név egyébként körülbelül azt jelenti, hogy ’aranyhegy’). A legenda szerint itt fogant meg Page lánya, Scarlet, közvetlenül a That’s The Way megkomponálása után.
...Page szerint hülyeség heavy metálnak nevezni a zenéjüket, amikor a dalaik 1/3-a akusztikus.
...A hármas albumra egymillió feletti elôjegyzés érkezett, melyet követôen egyoldalas hirdetést tettek közzé a Melody Makerben, a következô szöveggel: „Köszönjük, hogy a világ legnagyobb zenekarává tettetek minket.”
...Az együttes 1970-tôl kezdve a The Starship névre keresztelt magánrepülôjén közlekedett a turnéhelyszínek között. Kissé fura, hogy egy léghajóról elkeresztelt zenekar egy „ûrhajó” nevû repülôgépen utazott.
...Page közeli barátságot ápolt az okkultizmussal, a hetvenes évek elején volt Londonban egy okkult irodalommal foglalkozó könyvesboltja (The Equinox Booksellers And Publishers), majd megvette a legendás okkultista író, Aleister Crowley házát, mely a Loch Ness partján állt.
...A negyedik albumuk nem kapott címet, végül is a borítón látható négy szimbólum tekinthetô lemezcímnek. Egyesek Untitlednek, mások Four Symbols-nak nevezik, Plant a Fourth Album elnevezést preferálja, míg Page a Led Zeppelin IV-et. A lemezbôl 37 millió példány kelt el.
...A szimbólumok a tagokat takarják, balról jobbra a sorrend: Page, Jones, Bonham, Plant. A középsô két jel rúna, míg a másik kettô – a híresztelésekkel ellentétben – úgynevezett szigillum, és az okkultizmussal hozható összefüggésbe. Page nem hajlandó a saját jelének titkát felfedni, de a többieké ismert: Jones-é a határozottságot és önbizalmat, Planté pedig az igazságot jelzi, míg Bonzóénak az a titka, hogy nagyon hasonlított a Ballantine sör emblémájára, ami a kedvence volt.
...A koncerteken soha nem játszottak vendégmûvészekkel; ha olyan dalt adtak elô, amiben szerepelt billentyû is, akkor Jones az adott hangszerrel együtt szolgáltatta a basszust lábpedálokon, akárcsak Ray Manzarek a Doors-ban.
...Az 1973-as turnén a floridai Tampában megdöntötték a Beatles 1965-ös nézôrekordját: 57 ezer ember elôtt léptek fel.
...A Houses Of The Holy borítója (meztelen gyerekek másznak fel egy dombra) botrányt okozott és betiltották Spanyolországban, valamint több amerikai államban is.
...Mivel lejárt a szerzôdésük az Atlantic-kel, a Zep 1974-ben saját kiadót alapított Swan Song néven, mely egy kiadatlan daluk címe volt. A cég 1983-ig létezett.
...A Physical Graffitin hallható Boogie With Stu utalás Ian Stewartre, akit gyakran a hatodik Rolling Stone-ként is emlegettek. Amúgy ô zongorázik a dalban.
...1975 augusztusában Plant és felesége, Maureen, súlyos autóbalesetet szenvedtek Rodosz szigetén. Az énekes megúszta egy törött bokával, de hitvesét csak egy gyors vérátömlesztéssel sikerült megmenteni. Emiatt el kellett halasztani a 75/76-os turnét, a Presence címû lemez dalait pedig egy tolószékben ülve énekelte fel Plant. Nem ez volt az egyetlen egészségügyi probléma: Page ekkortájt lett heroinfüggô és az is maradt a '80-as évek elejéig.
...A Presence-t 17 nap alatt vették fel. Page napi 18-20 órát dolgozott, az utolsó két napon egyáltalán nem aludt semmit. Egyébként a mai napig ez a kedvenc albuma (a kedvenc dala pedig az itt szereplô Achilles Last Stand), és Plant is a legnagyobb favoritjai között emlegeti a lemezt.
...Az 1976 végén kiadott, The Song Remains The Same címû dupla koncertalbumot két jóval korábbi, 1973-as fellépésrôl ollózták össze. Mind a lemez, mind a hozzá kapcsolódó film rossz kritikákat kapott, a film vetítésén az Atlantic vezér Ahmet Ertegun állítólag elaludt. Amúgy nemrég megjelent az album újrakevert kiadása, hat bónuszdallal.
...1977. július 23-án a kaliforniai Oaklandben letartóztatták Bonzót, Grantet és még pár embert a Zep stábból, mert a színfalak mögött összeverekedtek a helyi biztonságiakkal. Hamar kiengedték ôket, és másnap került sor a zenekar utolsó amerikai koncertjére. Egy nappal késôbb pedig gyomorfertôzés következtében meghalt Plant ötéves fia, Karac (az All My Love késôbb az ô emlékére íródott).
...Az utolsó lemezük, az In Through The Out Door az ABBA stockholmi stúdiójában készült. A felvételek során Plant ki akart szállni a zenekarból, de Grant visszakönyörögte.
...Az In Through The Out Doornak volt egy olyan korai kiadása, aminek, ha egy nedves kefével dörzsölték a borítóját, akkor a fekete-fehér kép színessé vált. A lemez másik érdekessége, hogy ez volt az egyetlen alkalom (konkrétan a Carouselambra címû számban), amikor Page a stúdióban is kétnyakú gitárjával játszott.
...1980. június 27-én Nürnbergben Bonzo összeesett a harmadik szám elôadása közben. A koncertet nem tudták folytatni. Tíz nappal késôbb, vagyis július 7-én léptek fel legutoljára. A helyszín Nyugat-Berlin volt.
...Szeptember 24-én Bonzo beküldött négy nagyvodkát reggeli gyanánt, majd elment a stúdióba, hogy gyakoroljon a többiekkel a következô turnéra. Az italozás ott is folytatódott egészen estig, mígnem elvitték Page otthonába, és ágyba tették a már akkor alélt dobost. Reggel holtan találta Jones és Cole. A halál oka: megfulladt a saját hányásában, akárcsak Jimi Hendrix, szinte napra pontosan tíz évvel korábban. December 4-én a három tag sajtóközleményben tudatta a világgal: a zenekar feloszlott.
...1980 és 2007 között csupán háromszor állt össze a Led Zeppelin. Elôször a Live Aiden ‘85-ben, a dobokat Phil Collins és Tony Thompson (Chic, Power Station) kezelte. Három számot adtak elô (Rock And Roll, Whole Lotta Love, Stairway To Heaven), és annyira elégedetlenek voltak a saját produkciójukkal, hogy amikor az eseményrôl DVD jelent meg, nem járultak hozzá, hogy ôk is rajta legyenek. Játszottak még 1988-ban, az Atlantic 40. születésnapján, valamint 1995-ben, amikor beiktatták ôket a Rock And Roll Hírességek Csarnokába. Mindkét koncerten Bonzo fia, Jason dobolt (akárcsak idén). Utóbbi alkalommal játszott velük Steven Tyler és Joe Perry (Aerosmith), valamint Neil Young, és Michael Ball színész. Néhány hónappal késôbb meghalt Peter Grant.
- 1985-ben Jones és Page együtt dolgozott a Scream For Help címû film zenéjén.
- Communication Breakdown: a feloszlást követôen Plant és Jones legendásan rossz viszonyban voltak, gyakran üzengettek egymásnak a médiában. 2003-ban viszont kibékültek.
...Plant és Page viszont végig jó barátok maradtak: 1984-ben volt egy tiszavirág életû projektjük Honeydrippers néven, 1988-ban vendégeskedtek egymás szólólemezein, aztán a gitáros fellépett az énekes 1990-es knebworth-i koncertjén (a Wearing And Tearinget adták elô). Az igazi nagy kollaboráció 1994-ben következett be (és erre rágott be Jones): meglehetôsen keleties jelleggel áthangszerelve elôadtak Zep számokat, plusz felvettek négy új dalt, és kiadták mindezt No Quarter: Unledded címmel. A lemezt turné is követte, 1998-ban pedig ismét album, csupa új és rockos szerzeménnyel, Walking Into Clarksdale gyûjtônéven. Az ezt követô koncertsorozat Magyarországot is elérte.
- Robert Plant szólóban eddig háromszor járt nálunk: 1993-ban, 2006-ban a Szigeten, és legutóbb idén nyáron.
- A poszt-Zeppelin korszakban Jones volt a legkevésbé aktív szólózenészként: csupán két önálló, és tegyük hozzá, felejthetô szólólemezt készített (Zooma, 1999, The Thunderthief, 2001), viszont rengeteg neves zenész felvételein mûködött közre (pl. R.E.M., The Mission, Foo Fighters, Peter Gabriel, Diamanda Galas, Paul McCartney).
szöveg Nagy István
2007. dec. 22. 11:12 | Tartalom | wan2
Eddig 1 hozzászólás érkezett
-
trlbjb:
2008. 12. 17. 8:46ceguyomvpaxcetgolubxagbjzlwlcr
Hozzászólnék
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.